Ma voltunk ebédelni(dani,ági,én,böbe).dunabogdány:napraforgó étterem.Mivel előző este buli volt,nyílván avló volt,hogy nem én fgom a családi kasszát kiűríteni.
De mielőtt sztoriba csapok el kell mondjam ilyen mega-über szar buliban életemben nem voltam,és a szar szót csupa nagybetűvel!!!!!!!!
A szotiba csapás:bementünk a vendéglőbe,kajáltunk ahogy azt kell,én részemről egy tányér májgaluska levest ettem,azt is csak félig,valahogy mikor problémáim vannak akkor nem megy a darabos kaja elfogyasztása,úgyh ennyit ettem össz vissz,jah meg az előző esti pálinka is megtette hatását:)Lényeg,hogy felfigyletem arra a ritka jelenségre amit a úgy hívunk,hogy udvariasság,nemármost ez abban merült ki,hogy a pincérek a saját azstaluk hölgy vendégeire segítőkészen feladták a kabátot.Én megmondom őszintén ezt nem szeretem,egy idegen ne adjon rám kabáto,ne érjeh hozzám,úgyh mondatm Áginak,h asszem én akkor fogok felállni,mikor nem lesz ott egy pincér sem.
Érdekes módon elindítottam a lavinát,mármint a családon belül.Kiderült ezt ők sem szeretik.A mi pincérünk kihozta a számlát,amit ki is fizettünk,ekkor Ági monjda,hogy most menjünk(m akkor nem volt egy pincér sem a közelben)majd hirtelen visszaült,m mégis megjelent egy.Pár perc elteltével felállt ő meg Böbe,és siettek felvenni a kabit,nehogy jöjjön vmi pincér forma,én még akkor ittam a capuccinot,Danival ültünk az asztalnál,Ági meg az anyja öltöztek.Körülnéztem és láttam,h sehol nincs pincér ekkor: poénból elkezdtem futni(lendületes nagy mozdulatokkal)kabátot lerántottam a fogasról majd kirohantam.Ági mindezt az ajtóból követte és mondta,hogy a pincérek azt hitték,hogy nem fiezettünk,ezért futok ki,mert ők nem látták,h a saját pincérünknek oda adtuk a pénzt.Ági meg zavarában be akarta csukni az ajtót ami ki volt támasztva és majdnem letörte ahogy erővel be akarta rántani,én kintről csak azt láttam,hogy 2 pincér néz minket bentről,Ági meg az ajtóból kiabál befele,hogy :-Ki van támasztva?Ja jó!
Én annyira röhögtem!!!!!!
