Vannak olyan dolgok amikre azt mondjuk,h csak neki tesszük meg és csak érte és ezt csak vele élhetem meg....Azok valóban oylan dolgok vagy csak addigra érünk meg arra,h akkor megtegyük akkor érezzük,h megteszem?
a héven utazó kisfiú szükségét érezte,h dob tudását közkincsé tegye.
ezt úgy csinálta dob készlet hiányában,h az ülést erőteljes csapásokkal súlytotta,ami nem is lett volna baj ha a felszálló porfelhő nem okozott volna nálam aszthmatikus rohamot,m persze,h a gyerek mellettem ült:)))
Két sorral elöttünk ülő nő felháborodását a zaj hallattán folytonos mélyen megvető hátra nézésekkel és hangos jellegzetesen felismerhető cuccogós hanggal kisérte.
Persze szemmel verésének nem lett áldozata kisfiú aki az alá hulló porból kisebb homokozót csinálhatott volna.
További jó utat!!!!!
csak
2008.04.14. 18:41 Dollybaba
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://publikus.blog.hu/api/trackback/id/tr22425468
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.